Nyíregyháza - a Nyírség fővárosa
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az ország hetedik legnagyobb városa, több, mint 116 000 lakossal. A térség gazdasági és kulturális motorja. Szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetően megkerülhetetlen. A közelében három országhatár (Szlovákia, Ukrajna, Románia) található, kelet és nyugat közötti hídszerepe elvitathatatlan. Közkeletű beceneve: „Nyíregy”.
Aki régen járt Nyíregyházán elámul dinamikus változásának, kulturális pezsgésének, üde parkjainak, tereinek, hangulatos kávézóinak láttán. A három határ közelében fekvő város számos programot kínál a kikapcsolódásra, lazításara vagy az aktív pihenésre vágyóknak: Gazdag múzeumi gyűjtemények, hagyományőrző rendezvények, magas színvonalú színházi - köztük szabadtéri - előadások várják az idelátogatókat. A Nyírség fővárosában rendezik meg a Vidámság és Derű Országos Seregszemléjét, azaz a VIDOR fesztivált, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja, vagy a Gyümölcskarnevált, amely érzékletes példa arra, hogy az ország legkeletibb megyéjében termelik a legtöbb, ízletes magyar gyümölcsöt.
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat. Az országos közúti forgalmat az ország fővárosa, Budapest felé az M3-as autópálya és továbbá 4 országos főút 4, 36, 38, 41-es számú főútvonalak és az alsóbbrendű állami utak, pedig az ország más városai, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései felé biztosítanak
Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 100-as, Budapest - Záhony közötti kétvágányú, villamosított fővonal, amelyből itt ágazik ki a Tokaj felé vezető 100c számú fővonal, és a 116-os számú Vásárosnaménybe vezető mellékvonal. Ezen kívül az állomás mellől indulnak a Nyírvidéki Kisvasút vonatai Dombrádra és Balsára. Nyíregyházai egyike az ország legforgalmasabb vasútállomásainak. Budapestre óránként indulnak InterCity járatok, Debrecen illetve Miskolc felé. Nyíregyháza a városba érkezőket új és korszerű állomásépületben fogadja.
Nyíregyháza rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, amit a buszhálózat lát el. A buszok útvonala főleg a Vasútállomás, a Vay Ádám körút, Örökösföld és a Sóstói úti kórház köré koncentrálódott. A belterületi buszok száma huszonkilenc, emellett működik a városban hét, zöld számmal jelölt, H kezdőbetűvel ellátott járat is, ami a legkülső területeket köti össze a belvárossal. Távolsági buszok indulnak innen minden irányba.
Története
Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is van a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400 lakója volt. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát,ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt. Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.
A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.
Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. 
Pillanatképek ez után a város életéből:
1962 Megkezdődik a tanítás Nyíregyháza első főiskolájában, a Tanárképzőben, amelyet Bessenyei Györgyről neveznek el.
1972 A nyíregyházi születésű Balezó András öttusázó olimpiai bajnok lett Münchenben.
1975 Korszerűen felszerelt épületbe költözik a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár.
1978 Hild-éremmel tüntetik ki a települést az eredményeiért.
1980 A nyíregyháziak lelkesen köszöntik az első magyar űrhajóst, a szabolcsi születésű Farkas Bertalant.
1981 Átadják a város költő szülöttéről, Váci Mihályról elnevezett megyei és városi művelődési központot.
1990 Nyíregyháza újra – és most már végérvényesen megkapja a megyei jogú város rangját.
Az alig több, mint kétszáz éves múltra visszatekintő Nyíregyháza építészeti értékeit elsősorban a 19-20. század fordulójának stílusai és a modern építészet alkotásai határozzák meg. Kiemelkedik ezek közül az Alpár Ignác tervezte eklektikus Megyeháza. Az impozáns épület 1892-ben készült el, ízléses ritmusával, hatásos tömegjátékával, fínom plasztikáival megállásra
A századfordulón óriási ütemben folyt Nyíregyházán az építkezés: a lakóházak, a bankok egy része a kor ízlésének megfelelően a szecesszió jegyében készült. Igen szép építészeti emlék a mozaikképpel díszített Nyírvíz-palota (1913-14), az egykori Hitelbank (1911) és a Szabolcsi Agrár Takarékpénztár épülete (1911). Figyelemre méltó a belvárosban található eklektikus Takarékpalota (1912), és a közelmúltban teljesen felújított sóstógyógyfürdői Krúdy Szálló (1911). Nyíregyháza városképét meghatározó új épületek közül több is az itt élő Bán Ferenc munkája. Ezek legmerészebbike a Váci Mihály nevét viselő Művelődési Központ. Íves tetőszerkezete, hídra emlékeztető formája azóta a város egyik jelképévé vált.
Templomok, egyházi értékek : A legrégebbi és legértékesebb műemlék a tirpák ősök jóvoltából, Giuseppe Aprilis tervei alapján 1784-86 között emelt Luther téri késő barokk evangélikus templom. A főbejárat fölött 1928 óta 12 harangból álló harangjáték hívogat.
A városházától néhány lépésre áll az 1909-ben emelt, szecessziós stílusú görög katolikus templom, a mellette lévő szecesssziós stílusú püspöki palotával, jelentős egyházi gyűjteménnyel és kápolnával, melyet ll. János Pál pápa is meglátogatott. Érdemes felkeresni az ortodox görögkeleti egyház parókiáját kápolnájával, gazdag egyháztörténeti gyűjteményével; a neogótikus elemekkel ékesített, romantikus református templomot, a városházával szemközt magasodó, 1904-ben felszentelt kéttornyú neoromán római katolikus templomot és az 1932-ben elkészült zsinagógát. A templomok mindegyike gyakorta ad otthont színvonalas koncerteknek.
Képek az éjszakai Nyíregyházáról: ITT !
A városházától néhány lépésre áll az 1909-ben emelt, szecessziós stílusú görög katolikus templom, a mellette lévő szecesssziós stílusú püspöki palotával, jelentős egyházi gyűjteménnyel és kápolnával, melyet ll. János Pál pápa is meglátogatott. Érdemes felkeresni az ortodox görögkeleti egyház parókiáját kápolnájával, gazdag egyháztörténeti gyűjteményével; a neogótikus elemekkel ékesített, romantikus református templomot, a városházával szemközt magasodó, 1904-ben felszentelt kéttornyú neoromán római katolikus templomot és az 1932-ben elkészült zsinagógát. A templomok mindegyike gyakorta ad otthont színvonalas koncerteknek.
Letünt idők nyomában : A polihisztor Jósa András nevét viseli az 1868-ban alapított, jelenlegi épületében 1974 óta működő múzeum. Európai hírű a régészeti gyűjteménye, de gazdag a helytörténeti, képző- és iparművészeti, numizmatikai kollekciója is. Bepillanthatunk itt a város nagy szülötte, Krúdy és Benczúr Gyula életébe, kuriózumnak számít a híres nyíregyházi huszárok hajdani életét bemutató, élethű kiállítás. A múzeum Kállay gyűjteményét, a történelmünkből jól ismert család leszármazottai adományozták a városnak és a megyének. Könyvészeti ritkaságok, levelek, kéziratok, diplomata ruhák, rendjelek, kitüntetések, emlékérmek fogadják a látogatót.
Sóstógyógyfürdő
A város asszonyai 1794-ben kaptak engedélyt arra, hogy a sóstón ruhát mossanak, három évtizeddel később pedig már megépült az első, négy káddal működő fürdőház, a vendéglő és az
Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m2 területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek, és mindez csodálatos erdei környezetben.
Sóstógyógyfürdőn található Északkelet-Magyarország egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma, a Múzeumfalu. Az alapítása (1970) óta eltelt idő alatt az intézmény Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik leglátogatottabb múzeumává vált. Kedveltségét annak is köszönheti, hogy egy egységeskeretbe egy "múzeumi falu" szerkezetébe foglalva mutatja be e terület változatos, sokszínű népi építészetét és lakáskultúráját. Igen sok látogatót vonzanak hagyományőrző rendezvényei.
Egész évben gyógyulást, felüdülést és pihenési lehetőséget kínál Sóstógyógyfürdő legújabb beruházása az Aquarius Élményfürdő. A termálvilágban a rekreációt szolgáló elemek várják a látogatókat, míg az élményvilág kínálatában csúszdák, vadvízi sodrófolyosó, hullámmedence, vízfüggöny és barlang szerepel. A gyerekek háromféle vízmélységgel készült medencében pancsolhatnak, azért, hogy a legapróbbak is biztonsággal élvezhessék a fürdés örömét. A nagyobbakat várja mászókákkal felszerelt dzsungelvár, a csúszdák, a spriccelők és a trópusi pihenőszoba. A medenceterek feletti galériákról csodálatos kilátás nyílik a közeli tavakra.
Aktív kikapcsolódás:A horgászat szerelmesei számos infrastrukturálisan jól kiépített, gazdag
halállománnyal rendelkező tavat találnak a város határában. Egy-egy rekordlistás ponty, csuka, süllő, amur vagy keszeg kifogása örök élményt jelent. A környék egész évben ideális aszfaltmentes lovaglásra és kocsikázásra, az akácfákkal övezett dűlőutakon vagy abokortanyákon keresztül. A minősített lovardák változatos programokat kínálnak: a kezdőknek
Természeti értékek:
Igrice mocsár (70 ha)- védett
Nyíregyházi Főiskola Botanikus Kertje. Képek a Botanikus Kertről ITT !
Páfrányfenyő (Petőfi park)- védett.
Sóstói erdő (370 ha.
Tiszafák - védett.
Látnivalók :
Jósa András Múzeum - Nyíregyháza, Benczúr tér 21.
Kállay Gyűjtemény - Nyíregyháza, Széchenyi u. 1.
Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény - Nyíregyháza, Bethlen G. 5.
Városi Galéria - Nyíregyháza, Selyem u. 12.
Pál Gyula Terem - Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 18.
Múzeumfalu - Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1.
Fürdőház - Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Sóstói út.
Júlia Fürdő - Nyíregyháza, Malom út 19.
Tófürdő - Sóstógyógyfürdő, Blaha Lujza sétány 1.
Parkfürdő - Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Berenát u. 1-3.
Állatpark - Sóstógyógyfürdő, SóstóZoo.
Krúdy Vigadó - Sóstógyógyfürdő, Sóstói u. 75.
Forrás: wikipedia.hu, www.onlinelap.com, telepules.szszbmo.hu
A képek forrása: Felbermann Endre: Emlékek a múltból/A korabeli Nyíregyháza képekben. Sz-Sz-B M Önkormányzat Levéltára,1998., MCOnet (Koleszár László)